Falcongate
Az idén tízéves gyulai zenekar Blood Red Roses című új lemeze kapcsán adott nekünk interjút. Kérdéseinkre a Gyimesi testvérek, Andris (gitár) és Ádám (ének) válaszoltak.
Eddig az Alvin Recordsnál voltatok, a mostani lemezetek viszont szerzői kiadásban jelenik meg. Megromlott a viszonyotok Alvinékkal?
Andris: Nem erről van szó, továbbra is jóban vagyunk, mindössze annyi, hogy a Falcongate és az Alvin Records érdekei egyaránt azt kívánták, hogy a Blood Red Roses már ne ott jöjjön ki. Persze voltak kisebb ellentétek, amik ide vezettek, de ezek mindenhol megvannak, és szerencsére a barátságunk nem ment rá, tehát a jövőben is biztos lehet majd találkozni velünk közös koncerteken.
Tavaly egy interjúban említettétek, hogy angol és német kiadókkal tárgyaltatok a kiadásról. Melyik kiadók voltak ezek, és miért nem sikerült velük megegyezni?
A: Igen, főleg angol kiadók voltak, mint a 20 Deck Records, Householdname Records, meg még pár kevésbé ismert kiadó. Nos, a 20 Deck-nél egészen addig jutottunk, hogy turnét, tv szereplést, meg mindent ígértek a srácok, aztán sajnos az utolsó pillanatban visszaléptek, mert túl sok lett volna befektetendő költség, és nem rendelkeztek akkora kerettel. Ezért túl sok hárult volna ránk, amit mi nem lettünk volna képesek állni. Szerencsére azért a megkeresett kiadók nagy része ígéretük szerint a továbbiakban is segíteni fog, igaz nem lemezkiadás terén, de a visszajelzések ettől függetlenül többnyire pozitívak voltak. Lehet, ha várunk még picit, vagy tovább kutatunk, másképp alakulnak a dolgok, de nem akartunk túl sokáig ülni az anyagon, jobbnak láttuk inkább magunk kiadni.
Szerintem is sokkal jobban szól a rockzene angolul, de nálunk annyira szöveg-centrikus a közönség, hogy az angolul éneklő zenekarok gyakorlatilag behozhatatlan hátrányból indulnak. Az új honlapotoknak már van magyar változata, lesznek esetleg magyar dalszövegek is a jövőben?
A: Ebben a formációban magyar szövegek biztosan nem lesznek. A magyar szövegeket ebben a műfajban, amit játszunk, szinte elképzelhetetlennek tartom. Nincs semmi bajunk a jó magyar szövegekkel, nem erről van szó, hanem egyszerűen sem hangulatilag, sem stilisztikailag nem segítené a zenénket, ha bármilyen más nyelven énekelnénk, sőt inkább rengeteget elvenne belőle.
Ádám: Úgy veszem észre, hogy a magyar közönség is kezd egyre inkább megbékélni az angol nyelvű dalokkal, aminek nagyon örülök. Szerintem számunkra a magyar szövegek nem jelentenének előrelépést, sem zeneileg, sem pedig a megítélésünkben.
Az énekes-váltással nagyot változott a stílusotok, és változott a közönség is. Olvastam olyan kritikát az egyik netes fórumban, hogy mivel csak ketten maradtatok az eredeti felállásból, és már teljesen más zenét játszotok, más néven kellett volna folytatnotok. Erről mi a véleményed?
A: Hmm... ilyesmi nem jutott eszünkbe. Nem is juthatott, hiszen nem arról van szó a Falcongate esetében, hogy felbomlott, és új tagokkal újjáalakult, mert ebben az esetben logikus lett volna a névváltás, hanem arról, hogy az évek során a tagok különböző fontosabb elfoglaltságuk miatt kénytelenek voltak elhagyni a bandát. És mivel ez nem egyszerre történt, hanem éves különbségekkel, ezért minden egyes tagnak volt bőven ideje arra, hogy a zenekar teljes értékű tagjává váljon, és magáénak mondhassa a Falcongate-et.
Az emocore stílus, amit képviseltek, Amerikában, és Nyugat-Európában meglátásom szerint már leszálló ágba került. Rengeteg a generikus, a sikeres zenekaroktól (Pl. New Found Glory) átvett sablonokból építkező zenekar, és az ottani közönség már éppúgy megcsömörlött ettől a hangzástól, mint pár éve a melodycore-tól, a Lagwagon-klón bandák özöne miatt. Hozzánk viszont a szokásos fáziskéséssel csak most jutott el ez a stílus. Éreztek valami olyan fejlődést mutató tendenciát, hogy nálunk is kialakulhatna egy emocore színtér?
A: Nem mondanám leszállóágnak. Talán inkább kezd a régi Seattle-re emlékeztetni. Sok olyan zenekar van, aminél érezni, hogy mintha ezt már hallottad volna, mert nem hoz egyénit. De azért rengeteg az ötletes és profi zenekar. Én ennek csak örülök, hogy terjed a műfaj. Minket ugyan ez nem befolyásol, hisz régen és ma is sok emocionális beütésű zenét hallgattunk. Itt azért azt hozzátenném, hogy nem valljuk magunkat emo bandának, sokkal inkább nevezném pop-punk-nak, vagy simán csak rocknak emo ízzel vegyítve.
Emo színtér? Egy ország lelkületében benne van a zenei ízlése is. Arra gondolok, hogy kell egyfajta életérzés ahhoz, hogy az ember ne csak vérbrutál, vagy csak nagyon nyál zenét tudjon hallgatni. Ez a magyarokban lehet, hogy nincs meg. Igenis lehet a kettőt vegyíteni, és ez hihetetlen érzéseket szabadíthat fel. Sajnos itthon ezt kevesen fogják fel. Sok a pózolás, "én vagyok a legkeményebb, nem hallgatok dallamos zenét" arc, vagy a másik véglet, aki a torzított gitár puszta gondolatától is irtózik. Emiatt a műfajnak azért még jó pár évet küzdenie kell, mire szélesebb körökben is el tudja magát fogadtatni itthon.
A közönségetek régebben javarészt vagdalkozó hácés srácokból állt, az emocore stílus és imidzs viszont általában a lányoknak szokott igazán bejönni. Több lány jár újabban a koncertjeitekre?
A: Igen, talán valamivel több lány mer ellátogatni a bulijainkra. Erre csak egy idézet jut eszembe: "It's not just boys' fun!" És aki valaha hallgatott hardcore zenét, az tudja, hogy mennyire fontos ez. Mindegy, hogy hardcore, vagy emo, vagy pop, ugyanúgy a lányoknak is helyük van a koncerteken, és vétek elvenni a kedvüket például túl durva tánccal. Meg amúgy is Norbi miatt van az egész. Imád lányoknak zenélni. (nevet)
Májusban belépünk az EU-ba. Szerinted segít ez valamit a magyar zenekaroknak a nyugat-európai érvényesülésben?
Á: Ez csak a zenekarokon múlik.
A: Nem hiszem. Évek múltán talán. Csak azt mi lehet, hogy nem érjük meg. Külföldön biztos jobban tudnátok érvényesülni a zenétekkel. Felmerült már bennetek, hogy a Blind Myself példájára testületileg kiköltözzön a zenekar egy fejlettebb könnyűzenei kultúrával rendelkező országba?
Á: Sajnos túró rudi csak nálunk van.
A: Meg Traubisoda. Vagy ez már reklám? Nem gondolkoztunk még komolyabban ilyesmin. Ha jönne egy vissza nem utasítható ajánlat, akkor biztos benne lennénk. De a túl nagy kockázathoz pudingok vagyunk.
Idén tízéves a zenekar. Az eddigi pályafutásotokat összegezve, az elején kitűzött célok közül miket sikerült elérni, és mik a tervek a következő 10 évre?
A: Az eredeti célok 90%-át biztos elértük, de persze közben változnak, alakulnak a célok, vagy éppen újakat tűztünk ki. Végül is minden egyes demónkra és lemezünkre büszkék vagyunk. Büszkék vagyunk, hogy rengeteget játszhattunk kedvenc zenekarainkkal, hogy egyre több fiatalhoz sikerül eljuttatni a zenénket, de a legboldogabbak akkor vagyunk, amikor zenénkkel, dalszövegeinkkel, vagy akár egy koncertünkkel örömet tudunk szerezni valakinek. Számunkra a zene legfontosabb feladata, hogy szórakoztasson, és a következő 10 évre is ezt tudnám talán legfontosabb célként kitűzni. Na meg persze főbandaként fellépni a Monsters of Rockon. (nevet)
Á: A jövőben minél több helyre szeretnénk eljutni az új lemezzel, valamint a tervek között szerepel még két videó klip elkészítése is. Május-júniusban egy kisebb lemezbemutató turnén leszünk, amelynek állomásairól a honlapunkon minden fontos információt megtaláltok.
www.falcongaterock.com
Andris: Nem erről van szó, továbbra is jóban vagyunk, mindössze annyi, hogy a Falcongate és az Alvin Records érdekei egyaránt azt kívánták, hogy a Blood Red Roses már ne ott jöjjön ki. Persze voltak kisebb ellentétek, amik ide vezettek, de ezek mindenhol megvannak, és szerencsére a barátságunk nem ment rá, tehát a jövőben is biztos lehet majd találkozni velünk közös koncerteken.
Tavaly egy interjúban említettétek, hogy angol és német kiadókkal tárgyaltatok a kiadásról. Melyik kiadók voltak ezek, és miért nem sikerült velük megegyezni?
A: Igen, főleg angol kiadók voltak, mint a 20 Deck Records, Householdname Records, meg még pár kevésbé ismert kiadó. Nos, a 20 Deck-nél egészen addig jutottunk, hogy turnét, tv szereplést, meg mindent ígértek a srácok, aztán sajnos az utolsó pillanatban visszaléptek, mert túl sok lett volna befektetendő költség, és nem rendelkeztek akkora kerettel. Ezért túl sok hárult volna ránk, amit mi nem lettünk volna képesek állni. Szerencsére azért a megkeresett kiadók nagy része ígéretük szerint a továbbiakban is segíteni fog, igaz nem lemezkiadás terén, de a visszajelzések ettől függetlenül többnyire pozitívak voltak. Lehet, ha várunk még picit, vagy tovább kutatunk, másképp alakulnak a dolgok, de nem akartunk túl sokáig ülni az anyagon, jobbnak láttuk inkább magunk kiadni.
Szerintem is sokkal jobban szól a rockzene angolul, de nálunk annyira szöveg-centrikus a közönség, hogy az angolul éneklő zenekarok gyakorlatilag behozhatatlan hátrányból indulnak. Az új honlapotoknak már van magyar változata, lesznek esetleg magyar dalszövegek is a jövőben?
A: Ebben a formációban magyar szövegek biztosan nem lesznek. A magyar szövegeket ebben a műfajban, amit játszunk, szinte elképzelhetetlennek tartom. Nincs semmi bajunk a jó magyar szövegekkel, nem erről van szó, hanem egyszerűen sem hangulatilag, sem stilisztikailag nem segítené a zenénket, ha bármilyen más nyelven énekelnénk, sőt inkább rengeteget elvenne belőle.
Ádám: Úgy veszem észre, hogy a magyar közönség is kezd egyre inkább megbékélni az angol nyelvű dalokkal, aminek nagyon örülök. Szerintem számunkra a magyar szövegek nem jelentenének előrelépést, sem zeneileg, sem pedig a megítélésünkben.
Az énekes-váltással nagyot változott a stílusotok, és változott a közönség is. Olvastam olyan kritikát az egyik netes fórumban, hogy mivel csak ketten maradtatok az eredeti felállásból, és már teljesen más zenét játszotok, más néven kellett volna folytatnotok. Erről mi a véleményed?
A: Hmm... ilyesmi nem jutott eszünkbe. Nem is juthatott, hiszen nem arról van szó a Falcongate esetében, hogy felbomlott, és új tagokkal újjáalakult, mert ebben az esetben logikus lett volna a névváltás, hanem arról, hogy az évek során a tagok különböző fontosabb elfoglaltságuk miatt kénytelenek voltak elhagyni a bandát. És mivel ez nem egyszerre történt, hanem éves különbségekkel, ezért minden egyes tagnak volt bőven ideje arra, hogy a zenekar teljes értékű tagjává váljon, és magáénak mondhassa a Falcongate-et.
Az emocore stílus, amit képviseltek, Amerikában, és Nyugat-Európában meglátásom szerint már leszálló ágba került. Rengeteg a generikus, a sikeres zenekaroktól (Pl. New Found Glory) átvett sablonokból építkező zenekar, és az ottani közönség már éppúgy megcsömörlött ettől a hangzástól, mint pár éve a melodycore-tól, a Lagwagon-klón bandák özöne miatt. Hozzánk viszont a szokásos fáziskéséssel csak most jutott el ez a stílus. Éreztek valami olyan fejlődést mutató tendenciát, hogy nálunk is kialakulhatna egy emocore színtér?
A: Nem mondanám leszállóágnak. Talán inkább kezd a régi Seattle-re emlékeztetni. Sok olyan zenekar van, aminél érezni, hogy mintha ezt már hallottad volna, mert nem hoz egyénit. De azért rengeteg az ötletes és profi zenekar. Én ennek csak örülök, hogy terjed a műfaj. Minket ugyan ez nem befolyásol, hisz régen és ma is sok emocionális beütésű zenét hallgattunk. Itt azért azt hozzátenném, hogy nem valljuk magunkat emo bandának, sokkal inkább nevezném pop-punk-nak, vagy simán csak rocknak emo ízzel vegyítve.
Emo színtér? Egy ország lelkületében benne van a zenei ízlése is. Arra gondolok, hogy kell egyfajta életérzés ahhoz, hogy az ember ne csak vérbrutál, vagy csak nagyon nyál zenét tudjon hallgatni. Ez a magyarokban lehet, hogy nincs meg. Igenis lehet a kettőt vegyíteni, és ez hihetetlen érzéseket szabadíthat fel. Sajnos itthon ezt kevesen fogják fel. Sok a pózolás, "én vagyok a legkeményebb, nem hallgatok dallamos zenét" arc, vagy a másik véglet, aki a torzított gitár puszta gondolatától is irtózik. Emiatt a műfajnak azért még jó pár évet küzdenie kell, mire szélesebb körökben is el tudja magát fogadtatni itthon.
A közönségetek régebben javarészt vagdalkozó hácés srácokból állt, az emocore stílus és imidzs viszont általában a lányoknak szokott igazán bejönni. Több lány jár újabban a koncertjeitekre?
A: Igen, talán valamivel több lány mer ellátogatni a bulijainkra. Erre csak egy idézet jut eszembe: "It's not just boys' fun!" És aki valaha hallgatott hardcore zenét, az tudja, hogy mennyire fontos ez. Mindegy, hogy hardcore, vagy emo, vagy pop, ugyanúgy a lányoknak is helyük van a koncerteken, és vétek elvenni a kedvüket például túl durva tánccal. Meg amúgy is Norbi miatt van az egész. Imád lányoknak zenélni. (nevet)
Májusban belépünk az EU-ba. Szerinted segít ez valamit a magyar zenekaroknak a nyugat-európai érvényesülésben?
Á: Ez csak a zenekarokon múlik.
A: Nem hiszem. Évek múltán talán. Csak azt mi lehet, hogy nem érjük meg. Külföldön biztos jobban tudnátok érvényesülni a zenétekkel. Felmerült már bennetek, hogy a Blind Myself példájára testületileg kiköltözzön a zenekar egy fejlettebb könnyűzenei kultúrával rendelkező országba?
Á: Sajnos túró rudi csak nálunk van.
A: Meg Traubisoda. Vagy ez már reklám? Nem gondolkoztunk még komolyabban ilyesmin. Ha jönne egy vissza nem utasítható ajánlat, akkor biztos benne lennénk. De a túl nagy kockázathoz pudingok vagyunk.
Idén tízéves a zenekar. Az eddigi pályafutásotokat összegezve, az elején kitűzött célok közül miket sikerült elérni, és mik a tervek a következő 10 évre?
A: Az eredeti célok 90%-át biztos elértük, de persze közben változnak, alakulnak a célok, vagy éppen újakat tűztünk ki. Végül is minden egyes demónkra és lemezünkre büszkék vagyunk. Büszkék vagyunk, hogy rengeteget játszhattunk kedvenc zenekarainkkal, hogy egyre több fiatalhoz sikerül eljuttatni a zenénket, de a legboldogabbak akkor vagyunk, amikor zenénkkel, dalszövegeinkkel, vagy akár egy koncertünkkel örömet tudunk szerezni valakinek. Számunkra a zene legfontosabb feladata, hogy szórakoztasson, és a következő 10 évre is ezt tudnám talán legfontosabb célként kitűzni. Na meg persze főbandaként fellépni a Monsters of Rockon. (nevet)
Á: A jövőben minél több helyre szeretnénk eljutni az új lemezzel, valamint a tervek között szerepel még két videó klip elkészítése is. Május-júniusban egy kisebb lemezbemutató turnén leszünk, amelynek állomásairól a honlapunkon minden fontos információt megtaláltok.
www.falcongaterock.com