Total Chaos
A Punk Invasion című 2001-ben megjelent lemezét népszerűsítő európai turné keretében 2002. július 15-én a budapesti NemArt klubban lépett fel a Total Chaos. A kaliforniai oldschool punk zenekar énekesével, Rob Chaosszal közel egy órán át volt alkalmam beszélgetni a koncert előtt, így a Total Chaosszal kapcsolatos témák mellett terítékre kerülhetett az Exploited, és a Casualties is...
Először is, bemutatnád a felállást, amelyik ma este játszani fog majd? Meglepett, hogy a basszer és a gitáros németül beszélgettek egymással...
Rob: A basszusgitárosunk, Todd, nem tudott velünk jönni az európai turnéra a munkája miatt, ezért megkérte egy német haverját Christ, hogy ugorjon be helyette.
Azt hittem mindannyian a zenélésből éltek. Mi a basszerosotok foglalkozása?
Könyvelő.
Hát, ez nem valami punkos foglalkozás...
Valóban, de jó szakember, ezért ragaszkodnak hozzá, annak ellenére, hogy taraja van, és tele van piercingekkel és tetkókkal. Egy videofilm-forgalmazó cégnél dolgozik. Egy elég eldugott irodában helyezték el, hogy minél kevesebben lássák, hogy néz ki...
Chris viszont elég glam metalos fazon, akárcsak a gitáros és a dobos. A beállásnál is Mötley Crüe és Guns'n'Roses számokat játszottak...
Igen, velem ellentétben ők bírják ezeket a zenéket. Tudod, ha folyamatosan punk zenét játszol, akkor a turnébuszban már valami mást szeretnél hallgatni, például glam metalt, mert ennyi idő után már szép emlékké váltak ezek a zenék, amiket annyira utáltunk a nyolcvanas években... Shawn, a mostani gitárosunk, '95 elején került a zenekarba, miután kénytelenek voltunk kirúgni Ronald McMurdert a drogproblémái miatt. Shawn félig német származású, ezért beszéli a nyelvet... '95 vége felé lépett le Gearbox, az akkori dobosunk, egy nő miatt, a helyére Suzy került, akit szintén a drog-ügyei miatt kellett kirúgnunk, és '98 óta van nálunk Danny, a jelenlegi dobosunk. A legtöbb régi tag egyébként csajok miatt lépett ki, csak Ronald McMurdert és Suzyt kellett elküldeni más okból.
A zenekar a kaliforniai Pomonából származik. Kaliforniáról az embernek a melodycore jut eszébe, mennyire népszerű arrafelé ez a nyolcvanas évek eleji brit punk stílus, amit ti képviseltek?
Mostanában kezd nagyon népszerűvé válni, már az összes koncertszervező a hozzánk hasonló zenekarokat keresi, mint például a Casualties, vagy az Unseen, mert ránk akár ezren is összejönnek egy bulin. Ez nagyon jó, mert sokáig senki sem volt ránk kíváncsi. Az Exploited koncertekre pedig mostanában akár 4-5 ezren is elmennek.
Két napja játszottak itt, és a nézőszám 1,200 körül volt.
Jézusom... Ez nagyon sok, hiszen itt sokkal kisebb a punk színtér, mint nálunk. Négy napja játszottunk az Exploiteddel Ausztriában, és ott csak 400-an voltak.
Nálunk még mindig az Exploited a legnépszerűbb punk zenekar.
Úgy tűnik, ez az ország még mindig el van kissé szigetelve Európa többi részétől... Még sok minden emlékeztet a szovjet rezsim idejére. De az emberek nagyon jó fejek.
Ha már az Exploitedről beszélünk, nem gondolod, hogy ez a történet már jó ideje csak a pénzről szól?
Wattie már 22 éve űzi az ipart, és ha egyszer lehúzza a rolót, nyilván nem fog már polgári foglalkozást találni magának, ezért szüksége van a pénzre, de az Exploited nem csak erről szól. Egyszer le tudtam volna kötni nekik egy koncertet harmincezer dollárért, de Wattie azt mondta, ez túl sok, legyen inkább csak tízezer. Persze, biztos van egy pár nagyokos, aki szerint ez is pofátlanul sok, de könyörgöm, lejönnek rá ötezren. Akkor most kié legyen a pénz? Wattie-é, vagy a szervezőé? Néha olyan ostobák az emberek, főleg a fiatal srácok, akik még a szüleik nyakán élnek, és fogalmuk sincs róla, hogyan működnek a dolgok az életben. Valamiből élni kell, és egy minimálbéres meló is komolyabb létbiztonságot jelent, mint ez. A McDonaldsnál jobban kereshetsz, mint mi a Total Chaosszal.
Beszéljünk most az Epitaphos korszakotokról! Az utolsó ott megjelent lemezetek, az Anthems From the Alleyway radikálisan különbözik az összes többi Total Chaos albumtól. Esetleg azért hagytátok ott a kiadót, mert ők azt szerették volna, ha ebbe az irányba mentek tovább?
Nem. Az úgy volt, hogy miután kiadtunk már három hardcore lemezt, gondoltuk, csinálunk egy hagyományos punk rock albumot is. A radikális hangzásbeli különbség oka a producer volt, Steve Kravac, aki korábban olyan zenekarokkal dolgozott, mint az MxPx, vagy a Less Than Jake. Már három hete a stúdióban voltunk, és még mindig újra és újra feljátszatta velünk a számokat, úgyhogy a végén teljesen elveszett a kezdeti lendület. Az a csávó egy pszichopata, folyamatosan sápítozott, hogy "Hallok benne valamit, ami nem jó, újra fel kell venni az egészet", és végül rákényszerített minket, hogy teljesen megváltoztassuk a lemez hangzását.
Rosszabbul fogyott ez az album az előzőeknél? Ez vezetett esetleg a szakításhoz?
Amerikában rosszabbul, de Japánban meg jobban fogyott, a gond nem ez volt. Ekkor történt az, hogy Brett Gurewitz, az Epitaph főnöke, a drogproblémája miatt két évre eltűnt, miközben nekünk újra kellett volna tárgyalnunk a szerződésünket. Csak hitegettek minket, hogy "mindjárt visszajön", de sehol nem volt, az idő meg ment. Aztán átmenetileg kineveztek a helyére egy Andy nevű srácot, aki nagyon gizda módon viselkedett velünk, úgyhogy elegünk lett az egészből, és leléptünk. Az Epitaphnál kiadott három lemezünk összesen 150,000 példányban fogyott, miközben az átlag Epitaphos zenekar 10,000 körül ad el egy lemezből, úgyhogy jobban is megbecsülhettek volna minket.
Ezután szerződtetek a Cleopatrához?
Nem, itt csak két demo-válogatás jelent meg tőlünk. A Cleopatra nem egy igazi kiadó, ők csak ilyen ritkaság-válogatásokat jelentetnek meg. Miután eljöttünk az Epitaphtól, létrehoztuk a saját kiadónkat Reject Records néven, és itt jelent meg tavaly az új lemezünk, a Punk Invasion. Európában még nem megoldott a terjesztése, valószínűleg eladjuk a kiadás jogát valamelyik itteni cégnek. A Dreamcatcher Recordsra gondoltam, az Exploited kiadójára, amit régebben Music For Nationsnek, azelőtt Rough Justice-nak, illetve Middle Earth Recordsnak, eredetileg pedig Secret Recordsnak hívtak. Mindenki azt hiszi, hogy az Exploitednek ilyen sok kiadója volt, pedig ugyanannál a cégnél vannak 22 éve, csak az folyamatosan változtatja a nevét. Wattie teljesen kiáll a Total Chaos mellett. Jövő tavasszal közös amerikai turnéra megyünk az Exploiteddel, ami valószínűleg az utolsó Exploited turné lesz, mert 44 évesen Wattie már túl öregnek érzi magát a turnézáshoz. Még nem mondta ki, hogy vége, de úgy vettem ki a szavaiból, hogy ezután a turné után visszavonul.
A következő lemezetek mikorra várható?
Jövő év elejére, de előbb ezt a mostanit szeretnénk megjelentetni Európában.
A mostani amerikai zenekarok közül melyikeket szereted? Hogy állsz a Ranciddel?
Jó zenekar, de a hozzáállásukkal vannak problémáim. Tim Armstrongot már 12 éve ismerem. '90-ben kezdett járni a koncertjeinkre, és egyszer megemlítette, hogy elkezdtek egy zenekart Rancid néven. Egy évvel később felléptek előttünk, ez volt a bemutatkozó koncertjük... Aztán amikor '93 elején az Epitaphhoz szerződtek, ő ajánlotta nekem a kiadót. Küldtem nekik egy demót, aztán '93 szeptemberében felhívott Gurewitz, hogy le akar szerződtetni. Az első Epitaphos lemezünk '94 májusában jelent meg, ugyanazon a napon, mint az Offspring Smash albuma, ami multi kiadót csinált az Epitaphból.
Mi a helyzet a Casualtiesszel? Őket riválisnak tekinted?
Jorge-t tíz éve ismerem. Nem nevezném őket riválisnak, hiszen mi tudunk zenélni, ők meg nem. Nekik csak imidzsük van, mi számokat is tudunk írni, és emellett van imidzsünk is, bár nincs olyan tökéletesen beállított frizuránk, mint nekik. Ha megnézed a számaink szerkezetét, mi 4-5-6, újabban már 7 akkordot is felhasználunk egy számban, ők háromnál többet soha, tehát a mi számaink kétszer annyira összetettek, mint az övéik. A mi gitárosunk tud szólózni, náluk szegény Jake ha akarna se tudna összehozni egy szólót, Jorge énekléséből meg egy szót se érteni, motyogásnak hallatszik az egész. Csak a külsejüknek köszönhetően adnak el lemezeket.
Csak a külsejüknek köszönhetően? Mintha egy fiúcsapatról beszélnél...
Igen, azért adnak el lemezeket, mert a megjelenésüket tökéletesen levették egy '82-es londoni képeslapról. Ez nem egy igazi zenekar, amelyik igazi zenét játszik... De nem akarok róluk túl sok rosszat mondani, hiszen ismerem őket. Hamarosan mindketten fellépünk a Warped Touron, úgyhogy az emberek hallani fogják a különbséget.
A Warped Touron korábban főleg melodycore zenekarok léptek fel, így a meghívásotok alátámasztja, amit korábban mondtál a stílusotok reneszánszáról...
Teljesen. A Warped Tour szervezői nagyon ránk vannak izgulva. Persze a Casualtiesnek tudnia kéne, hogy ahhoz, hogy a trend elmúlásával is a felszínen maradjanak, jó számokat kéne írniuk, mint a G.B.H '82-ben.
Őket is ismered személyesen?
Persze, az egész zenekart. Van egy vicces sztorim is velük kapcsolatban. Két éve egy bárban buliztunk Jockkal, a gitárosukkal, és alaposan berúgtunk mind a ketten. A bárpultot támasztottuk, velem szemben egy skót csaj ült, és folyamatosan magyarázott nekem valamit, amiből az akcentusa miatt egy szót se értettem, úgyhogy egyszer csak ráüvöltöttem, hogy "mi a faszt hadoválsz össze itt nekem?", mire hozzám vágta a poharát, én meg leöntöttem sörrel. Erre Jock hirtelen rám vetette magát, miközben azt üvöltötte, hogy "Soha ne tedd ezt egy lánnyal!", és összeverekedtünk, aminek az lett a vége, hogy a kidobók mindkettőnket kihajítottak az utcára. Aztán, amikor később találkoztam Jockkal, persze bocsánatot kért... Ma mi vagyunk az, amit az Exploited és a G.B.H jelentett '82-ben, a Casualties meg, amit a Chaos UK jelentett '82-ben. Az előző kettő a csúcsminőség volt, a Chaos UK meg a legalja. Közben persze ők is megtanultak zenélni, de akkor egy hangot sem tudtak még rendesen lejátszani.
Úgy tűnik, az Exploited és a G.B.H a legnagyobb kedvenceid...
Nem feltétlenül. Szeretem a Sex Pistolst, a Clasht, a Generation X-et, a Dead Kennedyst és a Black Flaget is.
A kiadóval milyen terveitek vannak?
Szeptemberben kiadjuk az új Blanks 77 lemezt. A zenekar másfél év kihagyás után állt újra össze. Renee, a gitáros lány már nincs a zenekarban, túl sokat ivott, és a mája nem bírta. Most a korábbi basszeros gitározik, és bevettek egy új tagot basszusgitárosnak.
(Az interjú elkészülte óta megjelent a zenekar Freedom Kills című új lemeze.)
www.totalchaospunx.com
Total Chaos diszkográfia (csak LP-k)
We Are the Punx, We Are the Future - Szerzői kiadás, 1993
Pledge of Defiance - Epitaph, 1994
Patriotic Shock - Epitaph, 1995
Anthems from the Alleyway - Epitaph, 1996
In God We Kill - Cleopatra, 1999
Early Years 1989-1993 - Cleopatra, 2000
Punk Invasion - Reject Records, 2001
Freedom Kills - SOS Records, 2005
Rob: A basszusgitárosunk, Todd, nem tudott velünk jönni az európai turnéra a munkája miatt, ezért megkérte egy német haverját Christ, hogy ugorjon be helyette.
Azt hittem mindannyian a zenélésből éltek. Mi a basszerosotok foglalkozása?
Könyvelő.
Hát, ez nem valami punkos foglalkozás...
Valóban, de jó szakember, ezért ragaszkodnak hozzá, annak ellenére, hogy taraja van, és tele van piercingekkel és tetkókkal. Egy videofilm-forgalmazó cégnél dolgozik. Egy elég eldugott irodában helyezték el, hogy minél kevesebben lássák, hogy néz ki...
Chris viszont elég glam metalos fazon, akárcsak a gitáros és a dobos. A beállásnál is Mötley Crüe és Guns'n'Roses számokat játszottak...
Igen, velem ellentétben ők bírják ezeket a zenéket. Tudod, ha folyamatosan punk zenét játszol, akkor a turnébuszban már valami mást szeretnél hallgatni, például glam metalt, mert ennyi idő után már szép emlékké váltak ezek a zenék, amiket annyira utáltunk a nyolcvanas években... Shawn, a mostani gitárosunk, '95 elején került a zenekarba, miután kénytelenek voltunk kirúgni Ronald McMurdert a drogproblémái miatt. Shawn félig német származású, ezért beszéli a nyelvet... '95 vége felé lépett le Gearbox, az akkori dobosunk, egy nő miatt, a helyére Suzy került, akit szintén a drog-ügyei miatt kellett kirúgnunk, és '98 óta van nálunk Danny, a jelenlegi dobosunk. A legtöbb régi tag egyébként csajok miatt lépett ki, csak Ronald McMurdert és Suzyt kellett elküldeni más okból.
A zenekar a kaliforniai Pomonából származik. Kaliforniáról az embernek a melodycore jut eszébe, mennyire népszerű arrafelé ez a nyolcvanas évek eleji brit punk stílus, amit ti képviseltek?
Mostanában kezd nagyon népszerűvé válni, már az összes koncertszervező a hozzánk hasonló zenekarokat keresi, mint például a Casualties, vagy az Unseen, mert ránk akár ezren is összejönnek egy bulin. Ez nagyon jó, mert sokáig senki sem volt ránk kíváncsi. Az Exploited koncertekre pedig mostanában akár 4-5 ezren is elmennek.
Két napja játszottak itt, és a nézőszám 1,200 körül volt.
Jézusom... Ez nagyon sok, hiszen itt sokkal kisebb a punk színtér, mint nálunk. Négy napja játszottunk az Exploiteddel Ausztriában, és ott csak 400-an voltak.
Nálunk még mindig az Exploited a legnépszerűbb punk zenekar.
Úgy tűnik, ez az ország még mindig el van kissé szigetelve Európa többi részétől... Még sok minden emlékeztet a szovjet rezsim idejére. De az emberek nagyon jó fejek.
Ha már az Exploitedről beszélünk, nem gondolod, hogy ez a történet már jó ideje csak a pénzről szól?
Wattie már 22 éve űzi az ipart, és ha egyszer lehúzza a rolót, nyilván nem fog már polgári foglalkozást találni magának, ezért szüksége van a pénzre, de az Exploited nem csak erről szól. Egyszer le tudtam volna kötni nekik egy koncertet harmincezer dollárért, de Wattie azt mondta, ez túl sok, legyen inkább csak tízezer. Persze, biztos van egy pár nagyokos, aki szerint ez is pofátlanul sok, de könyörgöm, lejönnek rá ötezren. Akkor most kié legyen a pénz? Wattie-é, vagy a szervezőé? Néha olyan ostobák az emberek, főleg a fiatal srácok, akik még a szüleik nyakán élnek, és fogalmuk sincs róla, hogyan működnek a dolgok az életben. Valamiből élni kell, és egy minimálbéres meló is komolyabb létbiztonságot jelent, mint ez. A McDonaldsnál jobban kereshetsz, mint mi a Total Chaosszal.
Beszéljünk most az Epitaphos korszakotokról! Az utolsó ott megjelent lemezetek, az Anthems From the Alleyway radikálisan különbözik az összes többi Total Chaos albumtól. Esetleg azért hagytátok ott a kiadót, mert ők azt szerették volna, ha ebbe az irányba mentek tovább?
Nem. Az úgy volt, hogy miután kiadtunk már három hardcore lemezt, gondoltuk, csinálunk egy hagyományos punk rock albumot is. A radikális hangzásbeli különbség oka a producer volt, Steve Kravac, aki korábban olyan zenekarokkal dolgozott, mint az MxPx, vagy a Less Than Jake. Már három hete a stúdióban voltunk, és még mindig újra és újra feljátszatta velünk a számokat, úgyhogy a végén teljesen elveszett a kezdeti lendület. Az a csávó egy pszichopata, folyamatosan sápítozott, hogy "Hallok benne valamit, ami nem jó, újra fel kell venni az egészet", és végül rákényszerített minket, hogy teljesen megváltoztassuk a lemez hangzását.
Rosszabbul fogyott ez az album az előzőeknél? Ez vezetett esetleg a szakításhoz?
Amerikában rosszabbul, de Japánban meg jobban fogyott, a gond nem ez volt. Ekkor történt az, hogy Brett Gurewitz, az Epitaph főnöke, a drogproblémája miatt két évre eltűnt, miközben nekünk újra kellett volna tárgyalnunk a szerződésünket. Csak hitegettek minket, hogy "mindjárt visszajön", de sehol nem volt, az idő meg ment. Aztán átmenetileg kineveztek a helyére egy Andy nevű srácot, aki nagyon gizda módon viselkedett velünk, úgyhogy elegünk lett az egészből, és leléptünk. Az Epitaphnál kiadott három lemezünk összesen 150,000 példányban fogyott, miközben az átlag Epitaphos zenekar 10,000 körül ad el egy lemezből, úgyhogy jobban is megbecsülhettek volna minket.
Ezután szerződtetek a Cleopatrához?
Nem, itt csak két demo-válogatás jelent meg tőlünk. A Cleopatra nem egy igazi kiadó, ők csak ilyen ritkaság-válogatásokat jelentetnek meg. Miután eljöttünk az Epitaphtól, létrehoztuk a saját kiadónkat Reject Records néven, és itt jelent meg tavaly az új lemezünk, a Punk Invasion. Európában még nem megoldott a terjesztése, valószínűleg eladjuk a kiadás jogát valamelyik itteni cégnek. A Dreamcatcher Recordsra gondoltam, az Exploited kiadójára, amit régebben Music For Nationsnek, azelőtt Rough Justice-nak, illetve Middle Earth Recordsnak, eredetileg pedig Secret Recordsnak hívtak. Mindenki azt hiszi, hogy az Exploitednek ilyen sok kiadója volt, pedig ugyanannál a cégnél vannak 22 éve, csak az folyamatosan változtatja a nevét. Wattie teljesen kiáll a Total Chaos mellett. Jövő tavasszal közös amerikai turnéra megyünk az Exploiteddel, ami valószínűleg az utolsó Exploited turné lesz, mert 44 évesen Wattie már túl öregnek érzi magát a turnézáshoz. Még nem mondta ki, hogy vége, de úgy vettem ki a szavaiból, hogy ezután a turné után visszavonul.
A következő lemezetek mikorra várható?
Jövő év elejére, de előbb ezt a mostanit szeretnénk megjelentetni Európában.
A mostani amerikai zenekarok közül melyikeket szereted? Hogy állsz a Ranciddel?
Jó zenekar, de a hozzáállásukkal vannak problémáim. Tim Armstrongot már 12 éve ismerem. '90-ben kezdett járni a koncertjeinkre, és egyszer megemlítette, hogy elkezdtek egy zenekart Rancid néven. Egy évvel később felléptek előttünk, ez volt a bemutatkozó koncertjük... Aztán amikor '93 elején az Epitaphhoz szerződtek, ő ajánlotta nekem a kiadót. Küldtem nekik egy demót, aztán '93 szeptemberében felhívott Gurewitz, hogy le akar szerződtetni. Az első Epitaphos lemezünk '94 májusában jelent meg, ugyanazon a napon, mint az Offspring Smash albuma, ami multi kiadót csinált az Epitaphból.
Mi a helyzet a Casualtiesszel? Őket riválisnak tekinted?
Jorge-t tíz éve ismerem. Nem nevezném őket riválisnak, hiszen mi tudunk zenélni, ők meg nem. Nekik csak imidzsük van, mi számokat is tudunk írni, és emellett van imidzsünk is, bár nincs olyan tökéletesen beállított frizuránk, mint nekik. Ha megnézed a számaink szerkezetét, mi 4-5-6, újabban már 7 akkordot is felhasználunk egy számban, ők háromnál többet soha, tehát a mi számaink kétszer annyira összetettek, mint az övéik. A mi gitárosunk tud szólózni, náluk szegény Jake ha akarna se tudna összehozni egy szólót, Jorge énekléséből meg egy szót se érteni, motyogásnak hallatszik az egész. Csak a külsejüknek köszönhetően adnak el lemezeket.
Csak a külsejüknek köszönhetően? Mintha egy fiúcsapatról beszélnél...
Igen, azért adnak el lemezeket, mert a megjelenésüket tökéletesen levették egy '82-es londoni képeslapról. Ez nem egy igazi zenekar, amelyik igazi zenét játszik... De nem akarok róluk túl sok rosszat mondani, hiszen ismerem őket. Hamarosan mindketten fellépünk a Warped Touron, úgyhogy az emberek hallani fogják a különbséget.
A Warped Touron korábban főleg melodycore zenekarok léptek fel, így a meghívásotok alátámasztja, amit korábban mondtál a stílusotok reneszánszáról...
Teljesen. A Warped Tour szervezői nagyon ránk vannak izgulva. Persze a Casualtiesnek tudnia kéne, hogy ahhoz, hogy a trend elmúlásával is a felszínen maradjanak, jó számokat kéne írniuk, mint a G.B.H '82-ben.
Őket is ismered személyesen?
Persze, az egész zenekart. Van egy vicces sztorim is velük kapcsolatban. Két éve egy bárban buliztunk Jockkal, a gitárosukkal, és alaposan berúgtunk mind a ketten. A bárpultot támasztottuk, velem szemben egy skót csaj ült, és folyamatosan magyarázott nekem valamit, amiből az akcentusa miatt egy szót se értettem, úgyhogy egyszer csak ráüvöltöttem, hogy "mi a faszt hadoválsz össze itt nekem?", mire hozzám vágta a poharát, én meg leöntöttem sörrel. Erre Jock hirtelen rám vetette magát, miközben azt üvöltötte, hogy "Soha ne tedd ezt egy lánnyal!", és összeverekedtünk, aminek az lett a vége, hogy a kidobók mindkettőnket kihajítottak az utcára. Aztán, amikor később találkoztam Jockkal, persze bocsánatot kért... Ma mi vagyunk az, amit az Exploited és a G.B.H jelentett '82-ben, a Casualties meg, amit a Chaos UK jelentett '82-ben. Az előző kettő a csúcsminőség volt, a Chaos UK meg a legalja. Közben persze ők is megtanultak zenélni, de akkor egy hangot sem tudtak még rendesen lejátszani.
Úgy tűnik, az Exploited és a G.B.H a legnagyobb kedvenceid...
Nem feltétlenül. Szeretem a Sex Pistolst, a Clasht, a Generation X-et, a Dead Kennedyst és a Black Flaget is.
A kiadóval milyen terveitek vannak?
Szeptemberben kiadjuk az új Blanks 77 lemezt. A zenekar másfél év kihagyás után állt újra össze. Renee, a gitáros lány már nincs a zenekarban, túl sokat ivott, és a mája nem bírta. Most a korábbi basszeros gitározik, és bevettek egy új tagot basszusgitárosnak.
(Az interjú elkészülte óta megjelent a zenekar Freedom Kills című új lemeze.)
www.totalchaospunx.com
Total Chaos diszkográfia (csak LP-k)
We Are the Punx, We Are the Future - Szerzői kiadás, 1993
Pledge of Defiance - Epitaph, 1994
Patriotic Shock - Epitaph, 1995
Anthems from the Alleyway - Epitaph, 1996
In God We Kill - Cleopatra, 1999
Early Years 1989-1993 - Cleopatra, 2000
Punk Invasion - Reject Records, 2001
Freedom Kills - SOS Records, 2005